Mozaik

Bubó doktor, Mekk Elek és a buborékpalota titka

Rendhagyó természetrajz óra gyerekkori kedvenceinkkel.
Korábban a témában:

Ki ne emlékezne gyerekkorunk pompás rajzfilmjeire, a magyar rajzfilm virágkorára, melyekben a főszereplők általában kedves kis állatfigurák voltak? Valószínűleg ez volt az oka máig kitartó, töretlen népszerűségüknek. Vizipók ügyességéből, Dr Bubó bölcsességből, Kukori lustaságából, netán Mekk Elek kétbalkezességéből ki-ki magára ismerhet.

Újjászületik sokak kedvenc rajzfilmje, a Vízipók-csodapók
A Víz világnapján mutatják be a digitálisan felújított, egész estés mozifilmet.

Biztosan bölcs a bagoly és eszes a róka? Milyen vízi palotát építhetnek a vízipókok? Hogyan jelennek meg legendás mesealakjainkban az emberi tulajdonságok? Tegyünk egy izgalmas utazást gyerekkorunk meséinek világába, ismerjük meg közelebbről állatszereplőiket!

3 Fotó megtekintése

Bubó doktor, Mekk Elek és a buborékpalota titka

Búvárpók - Fotó: wikipedia/Baupi
Még több +
Keresztes pók - Fotó: pixabay
Még több +
Hátonúszó poloska - Fotó: wikipedia/Holger Gröschl
Még több +

Vízipók-csodapók

Vízipók és Keresztes barátjának figurája, Háton úszó és a kis vízicsigák grafikailag is pompásan megalkotott alakjaival mindenféle izgalmas dolgok történnek a tó mélyén. A Pannónia Filmstúdióban készült kedves rajzfilm sorozat Vízipókjának víz alatti Pókpalotája pontos tudományos tényeken alapul, a búvárpókok ugyanis a a tavakban levegővel töltött buborékokat, búvárharangokat készítenek. Egy-egy ilyen különleges pók eszmei értéke 5000 forint.

Vízipók és keresztes barátjának kalandjain nemzedékek szórakoztak – Fotó: MOZINET

Nem véletlen, hogy a Vízipók-csodapók sorozat szereplőinek figurája hiteles, dr. Kertész György hidrobiológus volt az írója a mesének. Ezért is különösen sokat tanulhat belőle minden korosztály.

A búvárpók szőrös lábain a valóságban is légbuborékokat szállít a víztükör alá, ebből építkezik, keresztes pókunk hálójába bárki belegabalyodhat, akár egy erdei kirándulás alkalmával.

Sokan egyébként kifejezetten irtóznak a pókoktól, pedig Magyarországon élő fajtái emberre ártalmatlanok, hasznos kis állatok.

Bezzeg az a zöld disznó

Mazsola, a zöld disznó és Tádé, a kis tengerimalac együtt éldegéltek Manócska házában. Kertészkedtek, sárgarépát ettek, veszekedtek majd kibékültek. Az aranyos bábfigurákat Bródy Vera tervezte, történeteiket Bálint Ágnes írta. Jellemük, tulajdonságaik mögül emberi karakterek vonásaira ismerhetünk, Mazsola, a sértődős-nyafogós kismalac, Tádé, az együgyű tengerimalac és a szülőként gondoskodó Manócska alakja (akiről nem tudjuk igazán kiféle-miféle) mind jellegzetes egyéniségek. A Mazsola és Tádé a legfiatalabb korosztálynak készült, népszerűségéhez Havas Gertrúd, Bölöni Kiss István és Váradi Hédi kiváló hangjátéka is hozzájárult.

Fotó: pinterest.com

A kis testű rágcsálónak, a tengerimalacnak egyébként rendszertanilag semmi köze a házi sertésekhez, inkább más rágcsálókkal (a nyulakkal) áll közelebbi rokonságban. Eredetileg Dél-Amerikában őshonos a kis testű állat, napjainkra hobbiállatként széles körben elterjedt.

A tengerimalacok jó étvágyú rágcsálók – Fotó: Pixabay

Különlegesen kifinomult a rágcsáló hallása, fajtársaival ultrahangon kommunikál, az emberhez viszont leginkább sivító hangon “beszél”. Ötventől 50 ezer herzig mindent képes meghallani, ez azért is roppant figyelemre méltó, mert az emberi fül csupán körülbelül 200-8000 herzig terjedő hangtartományt érzékel.

Mekk Elek, az ezermester

Mekk Elek, az oktondi kecske tipikusan mindenhez ért, ám valójában semmihez sem – leginkább a káposztafejek elpusztításához. Klasszikus bábfilmünk re-mekk szövegeit a Doktor Bubóhoz hasonlóan Romhányi József, a kiváló író szedte találó rímekbe. Balázs Péter és Szuhai Balázs hangja az okoskodó-fontoskodó kecske és a kárörvendő papagáj párosának kiváló humorát fűszerezte.

Mekk Elek a kétbalkezes ezermester – Fotó: nlcafe

A kecske, ez az igénytelen háziállat rendkívül kíváncsi természetű, a kerítésektől a fák törzséig mindent megízlel, megrág. Régen a szegény ember tehene volt, ma tejéért – és a belőle készülő sajtért – egyre többen tartják. Kecskére káposztát – Mekk Elek esetében különösen találó a régi szólás.

A mesebeli papagáj kárörvendő, megmondó figurája sem alaptalan, hiszen több fajuk képes az emberi beszédet utánozni, ezért tartanak gyakran jákó papagájt és a hullámos papagájt hobbiállatként. A temérdek fajta papagáj hangereje igen eltérő, széles skálán mozog.

Tojásból lesz a csoda

Bálint Ágnes az 1970-es évek elején a Magyar Televízió megbízásából írta meg a klasszikus házaspár állatmeséjét, a lusta, vagy találékony (?) férj (Kukori) és a kotlós(Kotkoda) találó sorozatát. Kotkoda mindig a fészket szépítgeti, rendben tartaná a házukat, ebben férje nem igazán aktív partner. Kukori szinte minden részben megpróbálja elkapni a szemtelen szöcskét, ám fürgeségével a kis rovar mindig megmenekül, rendszerint jót derül a szájhős kakason. A sajátos humorú rajzfilm alapja életszerű, a tyúk fészekrakási ösztönét éli meg, míg a kakas peckesen lépked és kapirgál a szemétdombon.

Izgalmas, és tudományosan helytálló a menyét mint fő ellenség megjelenése az egyik részben. Állandó szereplő Hápogi (kacsa) szomszéd, aki sajnálja Kotkodát Kukori szeleburdisága és haszontalansága miatt. A kis szöcske sem véletlenül ugrik mindig el Kukori orra elől, az állatvilág egyik ugróbajnoka testhosszának hússzorosára képes ugrani, bronzérmes egy ugrópók faj és a hegyesorrú béka mögött.

2 Fotó megtekintése

Bubó doktor, Mekk Elek és a buborékpalota titka

A baromfiudvar fő ellensége a menyét - Fotó: Pixabay
Még több +
Zöld lombszöcske az ugróbajnok - Fotó: wikipédia/ Fritz Greller-Grimm
Még több +

A hermelin rokona a menyét Ausztrália kivételével az egész világon elterjedt, kis testű ragadozó, pockokat, kisebb madarakat, tojásokat, vakondokat fogyaszt. Amennyiben beszabadul a baromfiudvarba ez a két arasznyi vadász nemcsak a tojásokat ritkíthatja meg. A róka ravaszdi, a kakas hetyke, a tyúk háziasszonyosan viseli gondját mindennek, minden karakter helyén van mesénkben.

Kérem a következőt!

Legendássá Nepp József mellett talán Romhányi József, a “Rímhányó” utánozhatatlan nyelvi humora, egyedi stílusa tette Dr Bubót és az erdő többi figuráját.

Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor, diktál a beteg, írja a doktor. Beszél majd az utókor. Kiről? Ha, hahaha doktor Bubóról!

Az uhubagoly latin neve egyébként Bubo bubo, ezt ültette át a mese nyelvére szellemes írónk. A mindig szivarozó, elegáns bagoly asszisztensnője a termetes barna medve, Ursula (az ő neve is latinból jött: Ursus arctos) aki reménytelenül szerelmes az aprócska doktorba. Bubó, az eszes bagoly egyetemi diplomával zsebében kezdi meg trükkös praktizálását – szelleme gyakran Sherlock Holmes logikáját idézi.

A baglyok könyörtelen csúcsragadozók – Fotó: Pixabay

Az uhu szinte az egész életét egy kis élőhelyen tölti, hazai állománya az utóbbi néhány évtizedben drámai módon megfogyatkozott, mindössze 25-30 fészkelő párt tartanak belőle nyilván Magyarországon. Többek között ennek köszönhető fokozottan védett ragadozó madarunk 250 ezer forintos eszmei értéke. Kőkemény csúcsragadozó, minden nála kisebb testű erdei állatot megtámad, elfogyaszt, hörcsög, patkány, sün nem menekülhet előle, sőt előfordul, hogy az erdei fülesbaglyot is elejti.

Vuk, a kíváncsi rókakölyök – Fotó: mnf.hu

Fürge rókalábak, surranó kis árnyak

Vuk, a rókakölyök szívbemarkoló története Fekete István klasszikus regényéből Dargay Attila rendezésében a nyolcvanas évek legkedvesebb hazai rajzfilmje volt. Karak, a nagybácsi mindenre megtanította Vukot, amit a vadászatról tudni érdemes, az állatok mellett az emberi természetről is szemléletes képet fest a rajzfilm. A Simabőrű – az ember – mindig villámló bottal jár, kutyái őrzik a tyúkudvart a rókáktól. A “furfangos, ravaszdi” az eszes róka az ókori Aiszóposz állatmeséitől a régi magyar népmeséken át modern mesékig gyakori szereplő.

Róka kölykök – Fotó: Pixabay

Magyarországon igen gyakori a vörös róka, mely főleg éjjel indul vadászni, zsákmánya egerektől az őzgidákon át a baromfiudvar állományáig széles skálán mozog. Főként üregekben, odvas fákban, és föld alatti kotorékokban húzza meg magát, de ember közelében, például szénakazlakban is találtak már rókanyomokat. Több országban sikeresen háziasították ezt az intelligens állatot. Hazánkban az utóbbi években megszaporodott a száma, ez annak köszönhető, hogy a rókák rendkívül jól alkalmazkodnak a körülményekhez.

A magyar rajzfilmek virágkorának esztétikus, nem mellesleg roppant humoros alkotásai szórakoztattak és szinte észrevétlenül tanítottak meg minket a természet és az állatvilág titkaira, érdekességeire.

Kiemelt kép: kidfilmfestival.hu

Kihalási válság fenyegeti a Föld növény- és állatvilágát
Ha elveszítjük a biológiai sokféleséget, azzal tönkretesszük az embert életben tartó hálózatot.

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.